FELHŐ: BORÚ VAGY DERŰ?

Az egyre mélyebb digitalizáció és a felhőalapú szolgáltatások fejlődése és azok alkalmazása a legkülönbözőbb szervezeteknél az elmúlt években gyorsuló ütemet mutat.
Nem véletlenül, hiszen a felhőszolgáltatások számos ponton járulhatnak hozzá a szervezetek eredményességéhez és fejlődéséhez, ám ehhez megfelelően kell azokat alkalmazni.

A digitalizáció és a felhőhöz kötődő előnyök kihasználásához kiemelten fontos felismernünk, hogy mindez nem csak technológiai kérdés!
Olyan alapvető változásokról van szó, amelyek érintik magát a társadalmat is a harmadik ipari forradalomként leírt folyamatokkal és a szakmák átalakulásával, és ezzel együtt minden szervezet életében okozhat meglepetéseket, ha bejön piacunkra egy új „innovatív” szereplő, aki felforgatja annak kereteit.

A felhőhöz kötődő technológiák egy sor újítást hoznak magukkal, ami kihatással lesz a céges kultúrára, előtérbe kerülnek az automatizálás lehetőségei.

E változások előnyeinek értő kihasználásával piaci innovációnkat, ügyfeleink elégedettségét és folyamataink optimalizálását drasztikusan felgyorsíthatjuk. Fontos a stratégia kialakítása, a kapcsolódó technológiák és folyamatok ismerete, illetve azok optimális kihasználása, továbbá az e transzformációval járó kockázatok és megfelelési kihívások proaktív kezelése.

Bár sokan nincsenek is tisztában vele, már most is akár több felhő szolgáltatást is használnak. Gondoljunk csak például egy Google Drive-ra, vagy a Youtube-ra, amelyek a mindennapi életünk részévé váltak és szintén ezt a technológiát alkalmazzák.
A felhőszolgáltatások lényege leegyszerűsítve, hogy az adatainkat nem a saját gépünkön tároljuk, hanem azok egy szolgáltató szerverein vannak, valahol a világban és az Internet segítségével tudunk hozzájuk csatlakozni.

Amikkel a hétköznapi életben találkozunk és használunk, azok általában az úgynevezett publikus felhő szolgáltatások, amikor a szolgáltató működteti a teljes infrastruktúrát és alapvetően más cégekkel lakunk közös infrastruktúrán.

A felhőszolgáltatások egyik nagy előnye, hogy felhasználói oldalon nincsenek kötöttségek. Arról nem is beszélve, a korlátok abban az értelemben is eltűnnek, hogyha nagyobb tárolókapacitásra van szükségünk, akkor egyszerűen, néhány kattintással tudunk több kapacitást vásárolni, mindenféle költséges szerver bővítés nélkül.

Éppen ezért nyugodtan mondhatjuk, ez a megoldás sokkal költséghatékonyabb, mint amikor saját szervereket kell üzemeltetni és fenntartani.

A felhő esetén egy kész infrastruktúrát bérlünk, ahol az azzal kapcsolatos beruházásokra nincs, vagy más, korlátozottabb formában van szükség, és az üzemeltetési költségek minket csak az éppen felhasznált számítási, tárolási, vagy hálózati kapacitás függvényében terhelnek.

Persze a technológiának a lelkes támogatói mellett vannak ellenzői is, akik összességében több veszélyt látnak benne, mint előnyt.
Időről időre mindig felmerül a kérdés,vajon nem túl kockázatosez a fajta adattárolási és feldolgozási mód? Hiszen az adatok, információk kikerülnek a hatókörünkből és amire nincs fizikai ráhatásunk, azt talán kellően nem is tudjuk megvédeni.

Mint magánszemély, sokkal könnyebben használjuk a felhő szolgáltatásokat, a legtöbbért még nem is fizetünk (illetve pénz helyett sokszor személyes adatainkkal tesszük ezt), de a vállalatok már kicsit jobban tartanak az esetleges veszélyektől. Könnyű belátnunk, ha a családi fotóalbum egy ideig nem elérhető, az nem olyan nagy tragédia, mint amikor egy vállalat működése áll le órákra, súlyos veszteségeket termelve.

Alapelv: tökéletes, 100%-os biztonság nincs, akár a felhőről, akár saját szerver üzemeltetéséről beszélünk.

Bár a felhő szolgáltatás igénybevétele esetén a feladatok egy nagy részét az adott szolgáltatóra hárítjuk, az is tény, egyúttal kiszolgáltatottá is válunk a szolgáltatónk felé. Ezért is fontos, ki mellett tesszük le a voksunkat.
De még egy megbízható partner kiválasztása sem jelenti azt, nyugodtan hátra dőlhetünk és innentől nincsen semmi tennivalónk.

És meg is érkeztünk a bevezetőben már említett stratégiához.
Stratégiánkban tekintsük át a teljes szervezet üzleti és stratégiai szempontjait, a szükséges szervezési, biztonsági és technikai szempontokat is!

Többek között a következő kérdésekre mindenképpen választ kell adnunk:

• Milyen adatokat akarunk felhőben tárolni és feldolgozni?
• Mindemellett, és talán a legfontosabbként: saját belső kontrollkörnyezetünket a felhő koncepciójához kell igazítanunk, tudva, hogy bár a végrehajtás a szolgáltatónál lehet, a felelősség nálunk marad; ennek megfelelően azon intézkedéseket, amelyek a mi hatókörünkben marad, robusztus módon kell felépítni, beleértve a felhőszolgáltató biztonságával kapcsolatos megfelelő bizonyosságszerzés módjait és folyamatait is.
• A szolgáltatói szerződésnek miket kell tartalmazni ahhoz, hogy a megfelelő jogi védelem és garanciák is rendelkezésre álljanak?
• Mi történik egy incidens, vagy szolgáltatás kiesés esetén?
• Hogyan felelünk meg ágazati jogszabályoknak, ajánlásoknak (például Magyar Nemzeti Bank ajánlásai)?
• Ha személyes adatokról is szó van, hogy tudjuk biztosítani a vonatkozó jogszabályoknak (például: GDPR) történő megfelelést?
• Hogyan lehet biztosítani az adatok hordozhatóságát?
• A szolgáltató milyen garanciákat, megfeleléseket tud felmutatni?
• Mely rendszereinknél mi a legjobb megoldás a felhő szemszögéből?

A vita, hogy a felhő jó vagy rossz, biztonságos vagy sem, a nemzetközi tapasztalatok alapján eldőlni látszik és térhódítása a következő években nem csak külföldön, de itthon is folyamatosan növekedni fog.
Ismerjük meg, alakítsuk ki a megfelelő folyamati, szabályozási és kontrollkörnyezetet és használjuk okosan!