BANKKÁRTYACSALÁSOK: VAN REMÉNY!

Az Európai Központi Bank 2021 októberében kiadott 7. kártyacsalásokkal foglalkozó jelentésében is főszerepet kapott az információbiztonság.

Ez a jelentés gyakorlatilag a kártyacsalások aktuális tendenciáit elemzi, az euróövezetben működő kártyafizetési rendszerek és az érintett szervezetek által szolgáltatott adatok alapján.
Az elemzés, amelyet egy 2015-től 2019-ig tartó ötéves időszak kontextusába helyez, fontos részleteket ismertet ezekkel a sokunk által napi szinten használt plasztikkártyákkal kapcsolatban.

Továbbra is gyakran használatos módszerek a fizikai kártyákkal végzett csalárd tranzakciók:

• Készpénzfelvétel hamis vagy ellopott kártyákkal.
• Távolról lebonyolított hamis tranzakciók.
• Ilyen eset az, amikor a bűnözők adathalászattal vagy információbiztonsági incidensekkel szerzett kártyaadatokkal online fizetést hajtanak végre.

Kizárólag az Egységes Euró Fizetési Övezeten (SEPA) belül kibocsátott kártyákkal végrehajtott csalárd tranzakciók összértéke 1,03 milliárd euró volt 2019-ben, ami az elmúlt évekhez képest nem csökkenést, hanem enyhe növekedést jelent. 

Napjainkban egyre több a kibertámadás és meglepő módon a nagyvállalatok mellett egyre inkább a kis- és középvállalkozások a célpontok.
Tény, hogy csak 2020-ban 424%-kal nőtt a kisvállalkozások elleni támadások száma. Sajnos a COVID-19 világjárvány még tovább súlyosbította ezt a helyzetet.

A kiberbiztonsági incidensek 95%-a emberi mulasztásra vezethető vissza, így könnyen belátható, mennyi tennivalónk van még az információbiztonsági tudatosság növelése terén.
Hasonlóan a járvány megelőzésének egészségügyi óvintézkedéseihez, a kibertérben is fontos az úgynevezett „digitális higiénia”.
Vagyis annak elsajátítása és tudatosítása, hogy adataink védelme ne csupán a véletlenen múljon.

A kártyaadatok adathalászattal való megszerzése szintén nem meglepő, hiszen az elmúlt évben 667%-kal nőtt a rosszindulatú e-mail támadások száma és sajnos a nagy számok törvénye alapján mindig vannak olyan áldozatok, akik gyanútlanul kiadják pénzügyi és bankkártyaadataikat a megtévesztő emailek mögött rejtőzködő bűnözőknek.
A csalárd tranzakciók túlnyomó többsége (80%) továbbra is a kártya nélküli (CNP) csaláshoz kapcsolódik.

A kártyás tranzakciók tekintetében a POS terminálokon elkövetett csalások száma 2,2%-kal nőtt, miközben az ATM-eknél elkövetett visszaélések száma 6,1%-kal csökkent.
Jó hír azonban, hogy ez utóbbi pozitív változást a SEPA-n kívüli tranzakciókat is magába foglaló ATM-eknél tapasztalható hamis kártyacsalás jelentős csökkenése okozta, mivel egy új chiptechonológia (EMV) globális elterjedése tovább mérsékelte a mágnescsíkos hamisítással kapcsolatos csalások elkövetésének lehetőségét.

És, hogy mit tehetünk a visszaélések ellen? 
Figyeljünk a bankkártyánkra és legfőképpen ne adjuk ki a kezünkből! Az is fontos, hogy ne regisztráljuk be ismeretlen weboldalakra és ne küldjük el emailben, bárki is kéri tőlünk ezt. 

Összességében jobbak az esélyeink és lehetőségeink a csalókkal szemben a jelentés legutóbbi kiadása óta, de ahhoz, hogy ez így maradjon, az iparnak, a szabályozó hatóságoknak és a fogyasztóknak is ébernek kell maradniuk.
Bár relatív értelemben a csalások száma enyhén csökkent, összességében továbbra is magas, abszolút értékben pedig növekszik.
Ezen kívül a COVID-19 világjárvány idején az online vásárlások kártyás fizetésének közelmúltbeli megugrása miatt az ilyen fizetések egyre inkább bűncselekmények (például adathalászat) célpontjává válhatnak.
Következésképpen a kártyás fizetési rendszereket és a részt vevő pénzforgalmi szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy folytassák a csalásmegelőzéssel és a legjobb biztonsági gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét és a felhasználói tudatosítást.

Az is biztos, hogy a visszaélések elleni küzdelmet folytatni kell és még biztonságosabb fizetési megoldásokat kell kínálniuk a végfelhasználóknak. Fontos, hogy ebben támogassák őket a kereskedők, hiszen ezeknek a megoldásoknak a sikeres megvalósításában kiemelt szerepük van.