Érdekességek, Nincs kategorizálva

A NIGÉRIAI-CSALÁS ÉL ÉS VIRUL

Tavasszal kaptam egy csodálatosan szép üzenetet Messenger-en, hogy nagyon szeretne velem megismerkedni egy bankár hölgy. Persze nem azért, amiért elsőre gondolná az ember, hanem mert a nevem nagyon hasonló egy törökországi bankfiókban lévő számla tulajdonosáéhoz, aki elhalálozott és nagyon kellene valaki, aki segít a megboldogult számlájához hozzájutni, akinek sajnos egy szem örököse sincsen. Ez lennék én. Természetesen az üzenetet lendületből töröltem, de megkaptam megint, egy gmail címmel egyetemben.

„Dear, Adrian Szabo

I write to you with a language translator. I have been in search of someone with this last name, Szabó, so when I saw your profile on Facebook I decided to add you and write to you this message to see how best we can assist each other.” …

Legyen – gondoltam – úgyhogy az elvárt névvel regisztráltam egy e-mail fiókot és válaszoltam, úgyis kíváncsi voltam, mit lehet egy ilyen beszélgetésből kihozni. Pillanatok alatt érkezett is egy egész korrektnek tűnő választ, miszerint a bankár hölgy tanúsítaná, hogy én vagyok az elhunyt örököse, és segítene elintézni ennek igazolását. Ha ez megtörténik, a számlán lévő 9,5 millió dollár felszabadulhatna és tudnánk osztozni. Én nem tudom, hány örökös nélküli aranykereskedéssel foglalkozó Szabó Adriánnak van tízmillió dolláros megtakarítása az Isbank-ban, de nem soknak, az tuti.

„One late Mr. Adrian Szabó, a citizen of your country who was in Gold business here in Instanbul, had a fixed deposit with my bank in 2007 for 108 calendar months, valued at US$9,500,000.00 (Nine Million Five Hundred United State Dollars) the due date for this deposit was last year. Adrian Szabó, was among the death victims in April 30 Covid19 2020 Pandemic in Ankara province in Turkey.”

Ugyan hezitáltam én Adriánként, hogy szabad-e, törvényes-e ilyet tenni, de levelezőpartnerem megnyugtatott, hogy ez totál rendben van, hiszen a pénz nem is hiányozna senkinek, a banknak meg nem számít. Egészen Robin Hoodnak érezhettem magam… és közben valahogyan magyar nyelvre váltott. Ki tudja miért…

Csak az alapok, hogy értehető legyen: Valakinek a feltételezett nevem miatt én kellek, hogy egy csalással hozzáférjünk más pénzéhez. Mennyivel szebb ez, mármint hogy bevonnak az amúgyis csalásba, mintha simán csak át akarna nekem utalni egy afrikai herceg néhány milliót. Ugye?

Pont, mint a nigériai-csalás (vagy 419-es csalás), ami az egyik legrégebbi internetes csalási forma. Maga az átverés technikája visszanyúlik a faxok korába, de akár korábbra, a 19. századba is (Spanish Prisioner). A lényege, hogy egy gazdagnak látszó személy – uralkodó, magasrangú hivatalnok, üzletember – kis segítségért cserébe nagy összeget ígér, amihez nem kell mást tenni, mint adatokat megadni… Egyszerű nem? Mégis sokan áldozatul esnek egy ilyen egyszerű svindlinek.

Meg is állapodtunk újdonsült barátommal, hogy a kapcsolati bizalom érdekében, mindketten küldünk magunkról igazolványmásolatot, bár tőlem elvárás volt a telefonszám is. Valódi igazolványképet én sem küldtem, csak olyan photoshopolt másolatot, mint amilyet én is kaptam, egy banki belépőkártya és egy személyi igazolvány képében. Annyira nem törte magát a csaló, hogy egyszerű ránézésre is kiszúrható volt a kamu. Telefonszámot nem váltottunk, így maradt a levelezgetés, egyre sürgetőbb hangnemben.

Közben körbenéztem és könnyedén megleltem a valódi személyt a név mögött, aki évekkel ezelőtt valóban a megadott banknak az alkalmazásában állt, így egy egyszerű internetes keresés akár azt a benyomást kelthette volna, hogy még igaz is lehet a sztori, bár ehhez nagyon vágyakozónak és figyelmetlennek kellett volna lennem. Kár, hogy ez a személy már egy másik szervezetnél dolgozik, igaz, itt is eléggé magas beosztásban. Természetesen megkerestem az érintettet is a cégén keresztül, de csak annyit sikerült kideríteni, hogy jogi eljárás van folyamatban az ügy kapcsán. Pedig nagyon kíváncsi lettem volna milyen ellenlépések történtek, mikor kiderült, hogy felhasználják ehhez a csaláshoz a személyes adatokat. A Facebookon jelenleg is közel 100 aktív profil van a nevében, különféle médiamegjelenések képeivel feltöltve, elsősorban 2022. második felétől, de akadt 2017-es is.

A csalókkal közben levelezgettem, de nem sikerült dűlőre jutnunk. Ők nem akartak sajnos közvetlen elérést küldeni, az e-mail is hallgat már (ami egyébként a mai napig él, de már nem írnak nekem). Megunhatták. Mondjuk valóban unalmassá vált így, hogy én nem küldtem semmi értelmezhetőt, ők sem küldtek semmit. Talán annyit sikerült elérnem, hogy egy pár percre lefoglaltam őket (vagy az általuk használt MI-t, de ez egy másik történet)

„Kedves barátom, biztosítom Önt, hogy amint ez a tranzakció megtörtént, a bank átutalja a pénzt az Ön országából származó bármely számlára, így most csak annyit kell tennie, hogy megadja nekem az összes szükséges adatot. az e-mail címemre, hogy azonnal folytathassuk ezt a tranzakciót.”

Csak gondolatkísérletként futottam egy kört pár banki biztonsági osztálynál, mi lenne, ha egy hozzájuk tartozó, kontrollált számla ilyen célra elérhető lenne. Ha tudnék mutatni a csalóknak egy pármilliós számlát, ellenőrzött telefonszámot, lehet ők is bekapnák a csalit, hogy egy ilyen lükével kapcsolatban akár nagyobb kockázatot is vállalhatnak, mint az e-mail. Tudom, naiv elképzelés. Mégis, hátha a valódi számlaadatok hozzáféréseinek alapján beazonosíthatóak lennének a csalók, nem ilyen szürkezónás bénácska próbálkozással, mint én teszem, hanem igazi csalásfelderítéssel. Sajnos a felmerülő kockázatok és költségek mellett úgy tűnik ez általában nem egy elérhető megoldás.

Szóval ez az e-mail hallgat már, de a csalók tuti nem alszanak. Marad a figyelemfelkeltés. Az ehhez hasonló cikkek, a blokkolás, a tudatos internethasználat és a józan ész fogja az ilyeneket egyszer megszűntetni, de nem mostanában. Az utolsó általam talált kárbecslés a „nigériai herceg jellegű” csalásokkal is évi több millió dollár…és a csalók egyre ügyesebbek.

Mindenesetre, ha valaki írna nektek, nagy zsozsót ígérve… gondoljatok inkább arra a jelmondatra: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az általában nem is igaz.

Szerző:
Szabó Zoltán
Beszélgessünk!

Tegye fel kérdéseit szakértőinknek!

Tanácsadás

FORTIX Consulting Kft.
Székhely: 1114 Budapest, Magyari István utca 2.
Fsz. 4.

Iroda: 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 2. 4. em. 1.
hello@fortix.hu

Dr. Simon Norbert
+36 30 255 7866
norbert.simon@fortix.hu

CyberCamp

Oktatásszervezés

TELEFON: +36 70 907 2689 vagy +36 70 303 2617
Munkanapokon 10:00-15:00

E-MAIL: webinfo@cybercamp.hu 

Hírlevél
Maradjunk kapcsolatban! Naprakész iparági hírek, izgalmas cikkek, hetente.
Az év Családbarát vállalata 2023Opten A MinősítésAz év Családbarát vállalata 2023Innovatív márka 2023
Fortix facebookFortix LinkedinFortix youtube
Copyright © FORTIX Consulting Kft.