A FEKETE HATTYÚ ÜZENETE: “A PANDÉMIA NEM ÉN VOLTAM, BOCS!”

A Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ a Világgazdasági Fórummal, valamint a Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal együttműködve egy magas szintű járványgyakorlatnak adott otthont 2019. október 18-án New Yorkban. 

A gyakorlat azokat a területeket szemléltette, ahol a súlyos világjárványra való reagálás során szükség lesz a köz- és magánszféra közötti partnerségre a nagyszabású gazdasági és társadalmi következmények csökkentése érdekében.

Az eseményről itt tájékozódhatunk.
Ha ezt megtesszük, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy az esemény 2019. október 18-án került megrendezésre, amikor a jelenlegi járványhelyzet még nem alakult ki, sőt konkrét híradások sem voltak róla.

A gyakorlat az ilyen eseményekre való felkészülést volt hivatott támogatni és propagálni.

A fekete hattyú fogalmát, mint az előre nem látható és konkrétan nem is elképzelhető események metaforája, Nassim Nichloas Taleb alkotta meg azonos című könyvében, amelynek egyik fő üzenete volt, hogy nem feltétlenül sok konkrét váratlan eseményre érdemes felkészülni, hanem olyan rendszereket érdemes építeni, amelyek nem dőlnek dugába lehetőleg semmilyen káros eseménytől.

Az ilyen rendszereket „antifragile” jelzővel illette, amelynek magyarítását az olvasóra bízom. Segítségül, egy olyan kifejezést keresünk, ami a „törékeny ellentéte”.

Ez a megközelítés mindenfajta szervezet, folyamat és rendszer ellenállóképességének növelésében hatékonyabb gondolkodást eredményez.

A fekete hattyú, mint fogalom, sajnos belesimult a szervezeti, informatikai és egyéb kockázatmenedzserek szakzsargonjába, és a mégoly előre jól látható kockázatokat is, mint a COVID-19 járvány vagy akár egy nagyobb kibertámadás, fekete hattyúnak titulálják. 

Felmerül bennem a kérdés: kilábal vajon a világ ebből a jelenlegi pandémiából, az általa okozott gazdasági és társadalmi krízisből, mielőtt érkezik a következő globális leállásokat eredményező veszélyhelyzet?

Vagy legalább sikerül tanulnia a kormányzatoknak és a piaci szereplőknek a helyzetből, hogy ellenállóbbá tegyék magukat?

A következő krízis, mint a lottó, „bármikor bejöhet”!

Lehet ez akár egy sokkal agresszívabb vírus, klímaváltozással kapcsolatos katasztrófák, kibertámadás vagy informatikai hiba okozta leállások vagy tömeges adat-kompromittálódások, komplett iparágak drasztikus átalakulása és az azzal járó üzleti és társadalmi hatások, az eredmény ugyanaz, amit most látunk – hacsak nem tanuljuk meg a leckét, vagy legalább a számunkra legrelevánsabb „vizsgakérdésekre” adott válaszokat.

A világ, és ennél fogva hazánk vállalkozásainak és társadalmának kitettsége és érzékenysége az ezekhez hasonló eseményeknek tendenciózusan növekszik.

A globális kockázatok évről évre változó toplistájából is látható, hogy még a legnagyobb koponyáknak is „nehéz előrejelzést adni, különösen, ha jövőről van szó.”

„A kormányoknak és cégeknek nincs mentsége arra, ha nincsenek felkészülve az előre látható eseményekre.”

Taleb

Az előre látható „szcenáriók” folyamatos figyelemmel kísérése mellett, a legcélravezetőbbnek tűnik az általánosan hibatűrő irányítási és működési rendszerek építése, legyen szó gazdaságól, vállalkozásainkról, folyamataink hibatűrő működéséről, informatikai rendszereinkről, vagy adataink biztonságáról!

Tanuljunk ebből a helyzetből és ne kényelmesedjünk el! 

Gondolkodjunk előre és cselekedjünk most! Vizsgáljuk felül biztonsági rendszereinket, készítsük fel szervezetünket, hogy a kritikus folyamataink egy nem várt esemény során is működőképesek maradjanak. 

Mert egy fekete hattyú vagy akár egy parányi vírus a jövőben is bármikor meglátogathat minket.

Szerző: Farkas Imre