fbpx
+36 1 781 4842 info@fortix.hu

DORA rendelet: Kire vonatkozik a DORA ? (2. rész)

Az előző részben már utaltunk rá, hogy a Digital Operational Resilience Act, azaz a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (röviden: DORA), a pénzügyi szervezetekre vonatkozó, hamarosan elfogadásra kerülő uniós jogszabály lesz. Ebben a részben átnézzük, pontosan kik lesznek az alanyai és miért nem csak a pénzügyi szervezeteknek kell tisztában lenni a várható szabályozással.

A rendelet tervezet rögtön az elején nevesíti és tételesen felsorolja, mely szervezeteknek kell kötelezően alkalmazni. Az alábbi tételes lista tartalmazza a pontos a jogszabályi megfogalmazásokat is (ahol rendelkezésre áll), a könnyebb beazonosíthatóság érdekében, gondolva azokra is, akik most találkoznak először ezen kifejezésekkel. A DORA 20 pontban nevesíti a rendelet alanyait, de van, ahol összevontan kezeli az egy érdekkörbe tartozó szervezeteket (pl. biztosítók és viszontbiztosítók). Ezeket a jobb áttekinthetőség miatt külön tárgyaljuk, illetve az érintetti kör terjedelme miatt több részen keresztül foglalkozunk a kérdéssel. Nézzük akkor tételesen, kiknek is kell már most ismerkedniük a DORA-val.

Hitelintézetek: Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) 1. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket vesz át, valamint saját számlára hiteleket nyújt;”. Ebbe a körbe tartoznak a szakosított hitelintézetek, mint például a lakástakarék pénztárak, jelzálog hitelintézetek és az egyéb szakosított hitelintézetek. Szintén ebbe a körbe tartoznak a bankok, mind a hazai székhelyűek, mind a magyarországi fióktelepek.

Pénzforgalmi intézmények: Az (EU) 2015/2366 irányelv, 1. cikk (1) d) és 4. cikk 4. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „olyan jogi személy, amely ezen irányelv 11. cikke értelmében engedélyt kapott pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására és teljesítésére az Unió területén;”. Itthon ebbe a körbe tartozik például a Magyar Posta.

Elektronikuspénz-kibocsátó intézmények: A 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „olyan jogi személy, amely a II. cím alapján engedélyt kapott elektronikus pénz kibocsátására;”. Ebbe a körbe jelenleg idehaza csak néhány vállalkozás tartozik.

Befektetési vállalkozások: A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon”.

A következő négy szervezetet a rendelet tervezet egy pontban nevesíti. Ami az érdekességük, hogy a pontos meghatározásuk egy másik, még szintén uniós szinten nem elfogadott rendelethez kapcsolódik. Ez a kriptoeszközök piacairól szóló javaslat (röviden: MiCA), amivel kapcsolatban az Európai Tanács és az Európai Parlament, a DORA rendelethez hasonlóan ideiglenes megállapodásra jutott, tehát ezen jogszabály elfogadása is hamarosan várható.

Kriptoeszköz-szolgáltatók: a tervezet értelmében „minden olyan személy, akinek foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást harmadik személy részére szakmai alapon nyújt;”.

Kriptoeszköz-kibocsátó: a tervezet értelmében „olyan jogi személy, amely nyilvános ajánlattétel keretében bármely típusú kriptoeszközt kínál, vagy ilyen kriptoeszközt be kíván vezetni valamely kriptoeszköz-kereskedési platformra;”.

Eszközalapú tokenek kibocsátói: a tervezet értelmében „eszközalapú token: olyan kriptoeszköz-típus, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy több, törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valuta, egy vagy több áru, vagy egy vagy több kriptoeszköz, illetve ezen eszközök kombinációjának értékére hivatkozik;” és ezen eszközhöz kötött token kibocsátója lesz majd a DORA rendelet alanya.

Jelentős eszközalapú tokenek kibocsátói: Érdekes módon a hivatkozott MiCA rendelet tervezet a fogalom magyarázat részben nem ad pontos meghatározást, mit ért ezen meghatározás alatt. Viszont a későbbiekben egy külön cikket szentel a jelentős eszközalapú tokeneknek, ahol a megadott ismérvek alapján egyértelmű a beazonosítások.

Központi értéktárak: A 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 1. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy, amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;”. Jelenleg itthon egy központi értéktár van, ez a KELER Zrt.

Központi szerződő felek: A 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 1. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy, amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;”. Ebből szintén egy van itthon, ez a KELER KSZF Zrt.

Kereskedési helyszínek: A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontja alapján a következőt kell érteni alatta: „bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer;”. A kereskedési helyszínek olyan létesítmények, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra.

Kereskedési adattárak: A 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában alapján a következőt kell érteni alatta: „olyan jogi személy, amely központilag összegyűjti és kezeli a származtatott ügyletek adatait;”.

(A sorozat következő részében folytatjuk a rendelet tervezet alanyainak felsorolását.) 

Szerző:

Dr. Simon Norbert

Iratkozzon fel hírlevelünkre!



    (*)