Veszélyhelyzeti- és kríziskommunikációs jelentés 2022.
Megjelent a 2022-es Veszélyhelyzeti- és Kríziskommunikációs jelentés
Az előző évek gyakorlatának megfelelően, a The Business Continuity Institute (The BCI) gondozásában elérhetővé és letölthetővé vált az elmúlt évek trendjeit összehasonlító tanulmány, mely igen elgondolkodtató megállapításokat tartalmaz a hosszan fennálló pandémiás helyzet, hatalmas természeti katasztrófák és egyéb vészhelyzetek okozta krízishelyzetek kommunikációs gyakorlatával kapcsolatban.
A jelentésben azt vizsgálják, hogy a szervezetek hogyan kommunikálnak vészhelyzetekben, valamint a technológia fejlődő szerepét ezen a területen, és azt, hogy mit keresnek a vállalkozások a jövő kommunikációs eszközeiben.
A legfontosabb megállapítások a következők:
A Veszélyhelyzeti és Kríziskommunikációs éves jelentések történetében először vették át a vezető helyet a kommunikációs eszközök sorrendjében a mobileszközök megelőzve a számítógépes eszközöket.
A SaaS-alkalmazások mobiltelefonokon való funkcionalitása is hozzájárult ahhoz, hogy a mobiltelefon vált a vészhelyzetre való reagálás domináns eszközévé.
A jelentés szerint a világjárvány során a távmunka megugrása azt eredményezte, hogy az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt a SaaS (Software-as-a-service) megoldások használata, mivel a szervezetek biztosították, hogy a vészhelyzeti kommunikációs rendszerek több eszközzel is elérhetők legyenek távoli környezetben és lehetővé váljon a tervek gyorsabb aktiválása.
Jelenleg 10-ből csak 1 szervezet használ SaaS megoldásokat.
A szervezeteken belül az összes informatikai szolgáltatás esetében túlzott mértékben egyetlen platformra támaszkodnak, ami a tartalékmegoldásokra vonatkozó, átgondolatlan tervekkel együtt a kommunikációs tervek kudarcát okozhatja.
Sok szervezet a világjárvány kitörése idején használt először vállalati kommunikációs megoldásokat.
A szervezetek többsége viszont mostanra már úgy találja, hogy egyes eszközök, például a Microsoft Teams és a Zoom, már a használhatóságuk határáig jutottak, és most olyan kiegészítő funkciókat keresnek, amelyek megfelelnek a vállalkozásuk egyedi követelményeinek.
A szervezetek magasabb szintre akarják emelni a vészhelyzeti kommunikációt, és dedikált eszközökbe kívánnak befektetni – beleértve a kisebb szervezeteket is.
Míg a rendszerleállások és egyéb technikai gondok még mindig a kommunikációs tervek kudarcához vezetnek, a legtöbb problémát – amelyen elbukik a kríziskommunikációs terv sikere – még mindig elsősorban az alkalmazottak félreértése okozza azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell helyesen cselekedni krízishelyzetben, vagy pedig az, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni a többi munkatárssal.
A megkérdezett vállalatok szerint a vészhelyzeti kommunikációs eszköz legfontosabb jellemzője a „folyamatos információcsere a döntéshozatal lehetővé tétele érdekében”
A fentiek ellenére a vészhelyzeti kommunikációs tervüket évente legalább egyszer gyakorló szervezetek száma a 2021-es 82,3 százalékról 78,6 százalékra csökkent.
Ennek oka lehet a távoli környezetben történő reagálási tervek tesztelésének nehézsége, vagy az, hogy az azonos célt szolgáló valós életbeli aktiválások számának növekedése miatt nem hajlandóak gyakorolni a terveket.
Pedig éppen a környezetben vagy a munkamódszerekben bekövetkezett nagymértékű változás után kellene gyakorolni a vészhelyzeti kommunikációs választervet.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a szervezeten belüli kommunikáció nem megfelelő minősége egy olyan tényező, amely évről-évre visszatér a fejlesztendő területek közé, dolgozunk is rajta, de egy krízishelyzet adja meg azt az igazi erőpróbát, amely ténylegesen visszaigazolja, hogy jó irányban fejlesztettük-e az eddigi erőfeszítéseink során.
Az angol nyelvű Veszélyhelyzeti és Kríziskommunikációs beszámoló az alábbi linken PDF- formátumban letölthető a The BCI oldaláról:
https://www.thebci.org/resource/bci-emergency-and-crisis-communications-report-2022.html