Klímabomba
avagy "Itt soha nem árad"Mára már bekebelezett minket az online világ, melyben a vállalatok informatikai rendszerei a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre inkább túlterhelődnek, veszélyeztetve ezzel az üzletfolytonosságot. (BCM – Business Continuity Management)
A fokozódó versenyhelyzet, a technológiai fejlődés, az összetett beszállítói és partnerkapcsolatok, üzemzavarok, rendszerleállások, számítógépes vírusok, valamint az egyre gyakoribb természeti katasztrófák csak bővítik a veszélyforrások listáját, ezek pedig gyakran felkészületlenül érik a szervezetet.
Számos cikk jelent meg arról, hogy a World Trade Center 2001-ben bekövetkezett katasztrófája után csak azok a cégek tudták folytatni működésüket, melyeknek volt üzletfolytonossági tervük.
Általánosságban elmondható, hogy a hardver és/vagy rendszerhibák az esetek ~40-55%-ában, az emberi hibák ~25-36%-ban, szoftverhibák ~10-20%-ban fordulnak elő.
Amennyiben egy szolgáltatás folyamatossága bármilyen probléma miatt megszakad, és az elvárt helyreállítási időn belül sem indítható újra, az jelentős anyagi és reputációs veszteséget okozhat, komolyabb adatvesztéssel együtt pedig akár a vállalat megszűnéséhez is vezethet. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy úgy gondolják: „Velem ez nem történhet meg.” Pedig sajnos egy, hackertámadásra, informatikai hibára senki sem számít előre. Ahogy egy terrortámadásra sem.
Ezután jön a kérdés: „Most mit csináljunk?”
Ilyen helyzetek elkerülésére, vagy kezelésére szükséges egy terv (BCP – Business Continuity Plan) kidolgozása -biztosítva ezzel egy keretrendszert a működéshez-, hogy a vállalat továbbra is a tőle elvárt és megszokott minőségben tudja nyújtani az adott szolgáltatást, megvédve az érdekelt felek érdekeit, a márkanevet és a hírnevet. Lényegében felkészítés a szervezetnek olyan rendkívüli események kezelésére, amelyek egyébként akadályoznák céljainak elérésében. A kidolgozott stratégiának leginkább olyan területekkel kell foglalkoznia, melyek kiesése jelentős károkat, működésbeli zavarokat okozhat.
Meg kell határozni a kritikus folyamatokat, és az IT rendszerek zavartalan működéséhez szükséges erőforrásokat, valamint azokra helyreállítási terve(ke)t (DRP – Disaster Recovery Plan) kell készíteni. Ezek gyakorlati tesztelése során látható át tisztán, hogy a terv jól lett e felépítve, és egy nem várt esemény bekövetkezése esetén alkalmazható is.
A legtöbb cég esetében az anyagi ráfordítás miatt válik szükségtelenné az üzletfolytonosság biztosítása, pedig a katasztrófa elkerülésével sokkal kisebb kiadással lehetne számolni, mint a hirtelen bekövetkező problémák hatásainak következményeivel.
Mindemellett egy jól kialakított keretrendszer a mindennapokban biztosítja a nyugodt vállalati légkört, így nem kell rettegni a várható veszélyektől, hisz az előre gondolkodással és felkészültséggel a katasztrófák elkerülhetők.
A katasztrófák közül kiemelendő a természeti, azaz a szélsőséges időjárás, amelynek sokak szerint nincs köze az üzletmenet folyamatosságához, pedig egyre gyakoribb és egyre súlyosabb szintű eseményeket produkál.
A BCI (üzletfolytonossági intézet) kiadta az „Extreme Weather and Climate Change 2022” jelentést, melyben a résztvevők a zord időjárás legfőbb hatásaként a személyzet kieséséről (62,5%) számoltak be, ezt követi az áramkimaradás (60,8%) és a létesítmények elvesztése (54%). Ezek jelentős hatással bírnak egy szervezet számára, mivel három olyan kulcsfontosságú eszközt érintenek, amelyek hiánya súlyosbítaná a kritikus folyamatokat.
Egy másik tényező a személyzet moráljára gyakorolt hatás: Olaszországban például a munkáltatónak nem kell munkabért fizetni, ha a dolgozók nem tudnak eljutni a munkahelyükre, vagy késnek a zord időjárás miatt.
/Simmons & Simmons (2018)/
Az éghajlatváltozás okozta kihívásokat a médián keresztül is egyre gyakrabban hallhatjuk-láthatjuk, ami arra késztetheti a szervezetek felső vezetőit, hogy elkezdjék mérlegelni az éghajlatváltozással kapcsolatos hosszabb távú kockázat következményeit. A 2021-es németországi árvizek valóban a súlyos éghajlatváltozás általi események közé sorolható, a világsajtó pedig a német kormányt bírálta, amiért nem készült fel jobban a szélsőséges időjárási helyzetekre.
https://www.bbc.com/news/world-europe-57890650
Ezek a jelentés legfontosabb megállapításai, mert megmutatják, hogy a klímaváltozás milyen hatással van már most a mindennapi üzletmenetre. Kiemelendő, hogy a természeti katasztrófák az egyik fő oka annak, hogy az üzletfolytonosság egy önálló tudományággá vált.
A modern szervezetek nem tudnak működni anélkül, hogy ne foglalkoznának az őket körülvevő természeti ökoszisztémák viselkedésével. Ha ezt nem vesszük észre, az egyszerűen egy hanyag és etikailag aggályos stratégia.
Egy interjúalany kiemelte, hogy szervezetük hogyan végezte el az üzletfolytonossági tervek konkrét gyakorlását a szélsőséges időjárási események szempontjából fokozottan veszélyeztetett területeken.
„Visszatekintettünk azokra a történelmi eseményekre, amelyek az adott helyeken történtek, és az adott kockázatokra jellemző üzletmenet-folytonossági eseményeket állítottunk fel. Néhány visszajelzés, amit kaptunk, az volt, hogy „ez itt soha nem fog megtörténni”. Földrajzilag ez Limában volt.
Fotó: Ernesto Benavides/AFP/Getty Images.
Úgy gondolták, hogy ők 500 láb magasan vannak a tengerszint felett, és ott soha nincs árvíz.
Én pedig azt mondtam: „1997-ben megtörtént. Szóval megtörténhet ez újra? 2017-ben újra meg is történt. 70 emberéletet követelt, és több ezren kényszerültek elhagyni lakóhelyüket.” Azt tapasztaltam, hogy sok szervezet már nem emlékszik vissza, pedig a tanulságok levonása érdekében fontos lenne. Úgy gondoltuk, hogy jó ötlet egy kihívást intézni a helyi csapatokhoz, hogy vizsgálják meg ezeket az eseményeket. Ugyanezt a szemléletet kaptuk vissza. Például Németországban. Korábban a BC-csapatok azt mondták nekünk, hogy „soha nem árad”. Aztán láthattuk mi történt. Úgy gondolom, hogy ez a visszamenőleges kockázat segítheti az előretekintő kockázatkezelést és a BC-tervezést”.
(Kockázatkezelési vezető, Egyesült Államok)
A csoport munkáját végül elismerték, és meg is tapsolták.
A kiadott jelentésben szereplő szervezetek kevesebb mint fele (47,2%) foglalkozik aktívan az éghajlati kockázati kérdésekkel, míg nagyjából egynegyedük (23,9%) azt állítja, hogy bár azonosították a kockázatot, de még nem tettek semmilyen intézkedést. Tekintettel azonban a jelentésben már kiemelt kockázatokra, aggodalomra ad okot, hogy a válaszadók 25,0%-a valamilyen szervezet, melyek egy része (20,0%) vagy nem azonosította az éghajlati események
kockázatát, vagy egyáltalán nem is tárgyalnak a témáról (5,0%).
A szélsőséges időjárás hatása az ellátási láncoknál is érzékelhető, hiszen egész vállalkozásokat is leállíthat. Közel minden tizedik (8,8%) válaszadó számolt be arról, hogy több beszállító felszámolta a cégét, miután az időjárás tönkretette az üzletét. Késett a beszerzés a szállítási útvonalak elszakadása vagy a beszállító üzemének leállása miatt, ezáltal emelkedett a beszállítás ára és sokszor az árukat fel kellett halmozniuk.
A klímakockázati stratégia kialakításának továbbra is első sorban a pénzhiány az akadálya, második helyen az időhiány szerepel. A szakemberek nagy része viszont örömmel venné az éghajlati kockázati stratégiák elfogadását, sőt, jogszabályi követelménnyé is tenné.
Emellett javasolják az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések kidolgozását, beépítését a jelenlegi tervekbe, anyagi vonzatát nézve pedig úgy tekintsünk rá, mint egy új marketingköltségvetésre, melynek eredménye nem azonnal látható, de a vállalat jövőjét hosszú távra biztosíthatja.
Szerző:
Majorné Balla Beáta