Eljött a felkészülés ideje...
Jön a második hullám, itt van az ősz, vagyis indul az iskola, amiről még fogalmunk sincs, hogyan alakul. A felelős cégvezetők viszont már hónapokkal ezelőtt felkészültek arra, hogy még korántsem lehet visszaállni teljes mértékben a normális üzletmenetre. Egy biztos: amíg nincs igazoltan hatékony – mindenki számára elérhető – vakcina és tömeges oltás, addig a koronavírus velünk marad.
Nem elég, hogy márciusban szinte minden munkahelyen egyik pillanatról a másikra kellett megteremteni a home office feltételeit a koronavírus-járvány miatt, az élet azóta sem tért vissza a normális kerékvágásba.
A legtöbb vállalatnál jelenleg hibrid rendszer működik, azaz a kollégák egy része ismét bejár dolgozni, míg a többiek továbbra is távmunkában tevékenykednek. Ez a helyzet újabb szervezési, stratégiaalkotási feladatokat ad a HR-vezetőknek, és mind egyéni, mind szervezeti szinten folyamatos újratervezést igényel. A tapasztalatok már csak azért is kulcsfontosságúak, mert – és ebben szinte kivétel nélkül minden szakember egyetért – a járvány után már semmi sem lesz ugyanúgy egyik cégnél sem, mint előtte.
A gazdaság újraéledésével ugyanakkor a cégek idei vonatkozó várakozásai is javulni látszanak. Az egyik hazai bank áprilisi felmérés alapján a magyar kkv-k felét mérsékelten, 44 százalékukat pedig nagymértékben érintette a koronavírus, elenyésző azok aránya, ahol változatlanok maradtak a működési körülményei. A most megismételt kutatásból kiderült, hogy a hazai kkv-k 44 százaléka már optimista és arra számít, hogy nyereséggel zárja az évet. A válaszadók több mint harmada pedig még nem látja biztosan, hogyan alakulnak az idei évi bevételei.
Azt még nem lehet tudni, mikor lesz a következő járványhullám, mindenesetre csak minden harmadik cég érzi úgy, hogy az eddigiekből tanulva, a jövőben könnyebben tudná kezelni a járvány kapcsán kialakult helyzetet, 39 százalék szerint ez nem lenne sem könnyebb, sem nehezebb.
Ahogyan a vírus eltérően érintette az egyes szektorokat, úgy a jövőben is komoly különbségek mutatkozhatnak a hatásoknál. A turizmus a leginkább érintett, ugyanis a cégek 22 százaléka számít arra, hogy a jelenleginél sokkal nehezebben kezelne egy ugyanilyen válságot vagy egyáltalán nem vészelné át; míg a kereskedelmi szektorban 8 százalék, az ipari cégek között 7 százalék, a mezőgazdaságban viszont csak a megkérdezettek 3,7 százaléka vélekedett így.
A kkv-k különböző fejlesztéseket, intézkedéseket alkalmaztak a válság alatt, amelyek közül leginkább a munkaerőt érintő változások maradhatnak meg hosszú távon is. A válaszadók 18 százaléka továbbra is csökkentett munkaidőt alkalmazna, 16 százalékuk pedig nem hagyna fel az otthoni munkavégzéssel.
A vállalkozások 45 százaléka nem számol munkaerőt érintő változásokkal az év végéig, csaknem minden tizedik (12 százalék) pedig létszámbővítésben gondolkodik. A munkabéreket, valamint a béren kívüli juttatásokat érintő változásokra is kevésbé lehet számítani: a kutatásban résztvevők 42 százaléka nem tervez ilyennel, közel minden negyedik válaszadó (27 százalék) esetében a munkatársak bruttó bejelentett bére nem változik, és csupán 5 százalék mondta azt, hogy fizetéscsökkentést alkalmazna.
Összességében, az elmúlt hónapok felgyorsították a munkaerőpiac átalakulásának folyamatát. A lezajlott változások vélhetően organikusan is megtörténtek volna, de most a kényszerpálya hatására sok évet léptünk előre az időben.
Számos cég éles környezetben próbálhatta ki a vállalati szintű távoli munkavégzést, tudatosabban használnak online eszközöket és a kultúra részévé vált az új működési modell. Mindez alapjaiban írhatja át a korábbi rutinokat és ezzel együtt megváltoztatja az infrastrukturális igényeket is.
Az iroda bérlése és fenntartása az egyik legnagyobb költségtétel a cégek számára, így biztosan elsők között gondolják majd újra a szerepét és könnyen előfordulhat, hogy az ingatlanbérlés helyett inkább a távoli munkavégzést fejlesztő technológiai beruházások felé fordulnak.