Mielőtt összecsapnának a fejünk felett a hullámok

Mielőtt összecsapnának a fejünk felett a hullámok

Mielőtt összecsapnának a fejünk felett a hullámok

Biztos vagyok benne, hogy Ön azt gondolja, kevés időráfordítással, egy-két sablonnal máris kész a sikeres üzletmenet-folytonossági terve.. Igazam van?

Ki kell ábrándítsam! Ez nem így van. Készíthet egy jó szakember egy ütős tervet, de elég egy váratlan esemény és ülhetünk gondterhelten a terv felett. Miért? Mert csak ennyit tettünk meg.

Ami elromolhat, az el is romlik, ugyebár…

Minden BCM-es szakember tudatában van, hogy baj estén a végkifejlet lehet SIKER vagy BUKÁS.  Azonban bárhogyan is alakuljon, mindkét forgatókönyvből tanulhatunk valamit. A megvalósítás mindig nehéz folyamat, de nem szabad, hogy ez eltántorítson minket, vagy esetleg felületességre sarkalljon.

A saját program kialakítása

Amikor elérkezik az ideje egy saját BCM program kialakításának sokan elkövetik azt a hibát, hogy elérendő célként a tervek elkészítését határozzák meg.  Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a vállalati kultúra megértése elsődleges és a program kialakításakor kiemelkedően fontos.

De mi is az a vállalati kultúra? Mindazon pszichológiai tényezők, kollektív meggyőződés, hozzáállás, értékek és folyamatok összessége, melyek meghatározzák a vállalat egyedi jellemzőit. Minden vállalat más. Vannak, amelyek a profitra koncentrálnak, mások a növekedésre fókuszálnak.

A vállalati kultúra, az üzletmenet-folytonossági program alapköve. Ahhoz, hogy hatékony eszközkészlettel rendelkezzünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi a legfontosabb a vállalat számára és eszerint kell cselekednünk. Egy sikeres BCM program megvalósításának alapja mindig a vállalati kultúra alapos megismerésében rejlik.

Például – mivel a kommunikáció kiemelkedően fontos egy incidens kezelésénél -, az egyik legfontosabb üzletmenet-folytonossági eszköz a vészhelyzeti értesítés (az értesítési lánc meghatározása) lesz, a Vállalat belső kommunikációja határozza meg a számára megfelelő értesítési rendszert.

Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehetséges a BCM programot valóban a vállalati kultúra igényeihez igazítani és csak akkor kerülhetnek bevezetésre a program megvalósítását támogató eszközök, amikor ténylegesen megértjük a Vállalat működését. Ne a programot igazítsuk az eszközökhöz, hanem az eszközökhöz írjuk a programot.

Tegyük érdekelté a Vezetőket!

A vezetőség elkötelezettsége azt jelenti, hogy egy vagy több vezetőt megnyerünk magunknak az üzletmenet-folytonossági programhoz és Ők támogatják azt. Ők lesznek a mi bástyáink amint egyértelművé válik számukra, hogy a rugalmasság stratégiai kérdés és ez adhatja meg azt a bizonyos pluszt a versenyhelyzetekben. Az árbevétel és nyereségesség növelése, a részvényesek igényeinek kielégítése, a márka hírnevének megóvása mind az üzleti stratégia részét képezi szemben az üzletmenet-folytonossági program taktikai fontosságával.

Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, a vezetőség nyelvét  kell beszélni. Az olyan kifejezések vagy rövidítések mint a , BIA, CobIT, DPO, ISO stb. nem biztos, hogy felkeltik a vezetőség figyelmét.

Jó kommunikációval a Vezetőség elköteleződik az üzletmenet-folytonossági program kialakításának  mellett.

El kell érnünk hogy megértsék, elfogadják, hogy ezek a dolgok érintik a számukra oly kulcsfontosságú területeket, mint például a business és a vállalat életképessége.

Szükség van a megfelelő megközelítésre. Használhatjuk az éves beszámolót iránymutatásént a BC-vel kapcsolatos kezdeményezéseink fokozatos beillesztéséhez. Rugalmasnak kell lennünk és példákon keresztül ízelítőt kell adnunk a programunk értékeiből. Így sokkal könnyebb lesz közelebb hozni a hallgatóságunkhoz az üzletmenet-folytonossági és vészhelyzeti-helyreállítási tervezés nyelvezetét és működési metódusának megértését.

A fejlődés útján

Az első lépés a jól megtervezett program bevezetése és ezután már csak a rendszeres aktualizálásra kell figyelnünk.

A BCM program kidolgozottságának és érettségének megítélésénél jól működik, ha összehasonlítjuk egy már elismert üzletmenet-folytonossági stratégiával. Ennél a pontnál érdemes megemlíteni, hogy ha egy üzlet nem felel meg a szigorú szabályozásoknak, az úgyis kiderül vagy esetleg az egyik üzleti partner számon fogja kérni rajtunk. Használjunk bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy a program maradéktalanul megvalósulhasson, természetesen észben tartva azt, hogy mi is a legcélravezetőbb a vállalatunk számára.

Fontos a megfelelő megközelítés! Miután megértettük, hogy hogyan válik haszonná a befektetés, már csak apró lépések választanak el minket attól, hogy egy használható, valós alapokon nyugvó BCM tervet kapjunk. Sokkal nagyobb nehézségekkel találkozhatunk, ha minden szálat egyszerre akarunk mozgatni ahelyett, hogy tisztán meghatároznánk az elérni kívánt eredményeket.

A módszertan alkalmazása

A módszertan remek támpontot biztosít arra, hogy végigkalauzoljon minket a program megvalósításának lépésein és átsegítsen a későbbi működtetés buktatóin. De sajnos a legtöbb vállalat estében ezeket az irányelveket egyre rugalmatlanabbul kezdik kezelni az idő előrehaladtával.

A legvégső cél meggyőződni arról, hogy olyan hatékony programot sikerült létrehoznunk, amely tényleges megoldást kínál egy esetleges krízishelyzetben.

A megfelelő megközelítés azt jelenti, hogy számításba vesszük a vállalati kultúrát és szem előtt tartjuk azt is, hogy minden egyes vállalat más. Komplexen kell foglalkozni az összes alapvető területtel és folyamatosan kritikus szemmel kell nézni azokat. Használjuk a szabványokat iránymutatásként.  

Ha egy túlontúl aprólékos, vagy éppenséggel egy túlontúl sematizált tervet készítünk, vagy megengedjük, hogy az eszközök irányítsák a tervet, ne pedig fordítva legyen, akkor máris megvan a biztos recept a teljes bukásra.

Garantált a kudarc, ha:

  • nem hangsúlyozzuk ki eléggé a megközelítésünk értékeit;
  • nem igazodunk a vállalati kultúrához;
  • elszigetelődve, magányos harcosként végezzük a feladatunkat;
  • túl agresszíven próbáljuk keresztülvinni az akaratunkat;
  • túl lassan kezdeményezünk.

Garantált a siker, ha:

  • végzünk egy előzetes kockázatelemzést;
  • bemutatjuk és tudatosítjuk a munkánk fontosságát;
  • nem csak egy tervet mutatunk fel, hanem elkötelezett gazdájává is válunk;
  • a vállalati kultúrához, nem pedig egy aktuális projekthez igazítjuk a tervet;
  • folyamatosan kommunikálunk, nem csak krízishelyzetben;
  • a saját nyelvükön szólítjuk meg a hallgatóságunkat, törődve céljaikat és elképzeléseiket.

Ne féljünk hibázni, hanem használjuk fel ezeket a botlásokat arra, hogy tapasztalatokat szerezzünk a programunk működéséről, esetleges hiányosságairól.

Fordítsunk kiemelt figyelmet a vállalati kultúrára és a vállalat érdekeinek folyamatos szem előtt tartásával próbáljuk megfelelően kialakítani a programot. Meg kell értenünk, hogy az emberek mit miért tesznek és alapvetően mi vezérli az üzletet. Ez a sikeres üzletmenet-folytonossági szakember sikerének titka.

(Forrás:www.continuityforum.org)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hírnév vesztés vagy vesztes hírnév?

Hírnév vesztés vagy vesztes hírnév?

Hírnév vesztés vagy vesztes hírnév?

Gyakran történhetnek az üzleti életben olyan incidensek, amelyek jelentős anyagi károkat hagynak maguk után.  Habár a vállalat jó hírnevén esett folt felett könnyebben napirendre térünk, de vajon a hibás döntések beismerése van-e olyan fontos az ügyfelek számára, mint az anyagi veszteség?

A hírnév értékének romlása számos tényezőre vezethető vissza, de igazából az ilyen esetre való felkészülés mutatja meg valójában, hogy miként reagál a cég az őt ért negatív hatásokra. A nyilvánosság szemében a vállalatnak mindig makulátlannak, az ügyfelei felé őszintének, az alkalmazottai irányában pedig gondoskodónak kell mutatkoznia; ha ezek közül valamelyik nem valósul meg, a cégnek máris hatalmas arculcsapásban lesz része.

Mit eredményez, ha sérül a jó hírnév?

A cég elveszíti számos ügyfelét. Ha az ügyfél azt érzi, hogy hazudtak neki, vagy bármilyen kellemetlenségnek tették ki egy helytelenül kezelt üzleti zavar eredményeképpen, hajlamos gondolkodás nélkül átpártolni a versenytárshoz.

Az alaposan feldühített ügyfél akár még a szociális média különféle platformjain is hangot adhat haragjának és elégedetlenségének, ami még tovább ronthatja az amúgy sem rózsás helyzetet. Ilyenkor csak az üzleti károk felszámolására specializálódott csapat proaktív munkája hozhat némi enyhülést.

Emellett a vállalatokat kötelezhetik a személyi sérülések, anyagi veszteségek, szolgáltatások vagy termékek kiesésének megtérítésére, vagy az ügyfelet ért kellemetlenségek ellentételezéseként kárpótlásra, amelyek mind negatívan befolyásolják az ügyfélelégedettséget és a vállalat hírnevének megítélését. Az ezekkel összefüggő anyagi tételek hatása a későbbi üzletmenetre előre megbecsülhetetlen következményekkel is járhat. Gondoljunk csak az értékesítés visszaesésére, a fix ügyfelek elvesztésére, vagy a kifizetendő kompenzációs díj nagyságára. Ezek -a legrosszabb forgatókönyvet alapul véve-, akár a vállalat teljes eladósodásához is vezethetnek.

Mit tehetünk, hogy minimalizáljuk a hírnevünket érő kockázatot?

Annak ellenére, hogy a kérdésre adandó válasz nagymértékben függ az üzleti profiltól, a vállalat méretétől és összetettségétől, mégis vannak bizonyos tényezők, amelyeket szem előtt kell tartanunk.

Elsőként: az őszinteség. Ha a vállalat még krízishelyzetben is őszinte a részvényeseivel, sokkal nagyobb esélye van megtartani őket és a későbbiekben támogatásukat élvezve visszatérni az eredeti kerékvágásba. Az ilyenfajta reakció tovább mélyíti a bizalmat.

Másodjára: mindig legyen kéznél egy terv. Gyakorló üzletmenet-folytonossági szakemberekként folyamatosan azt hangsúlyozzuk, hogy hírnév védelmére készített terv mindig kell, hogy legyen, hiszen életbevágóan fontos. A vállalatoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az alkalmazottak megfelelően képzettek és képesek ellenállni a negatív tényezők nyomásának is. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor hamar abba a csapdába esnek, hogy sokkal nagyobb kárt fognak elszenvedni a meg nem tervezett lépések és a nem megfelelő reakciók hatására – csakúgy, mint egy hatalmas mértékű anyagi veszteség esetén -, amely végül a vállalat bukásához vezethet.

(Forrás: www.thebci.org)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Míg mindenki a GDPR-ra összpontosított, a NIS irányelv belopódzott a hátsó ajtón…

Míg mindenki a GDPR-ra összpontosított, a NIS irányelv belopódzott a hátsó ajtón…

Míg mindenki a GDPR-ra összpontosított, a NIS irányelv belopódzott a hátsó ajtón.

Szolgáltatásaink között szerepel a megfelelés a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló, úgynevezett NIS irányelvben meghatározott digitális szolgáltatók számára. A NIS-irányelv jelentősen háttérbe szorult a GDPR-ral szemben, pedig a két szabályozás valójában kiegészíti egymást.

Napjainkban az Európai Uniós közös piac folyamatai túlnyomórészt a digitális szolgáltatókon keresztül bonyolódnak le. A digitális szolgáltatókat célzó egyre szofisztikáltabb kibertámadások súlyos gazdasági és társadalmi hatásokat idéznek elő. Az Európai Unió célja, hogy közösen meghatározott szabályokkal megteremtse a tagállamok egységes kiberbiztonsági szintjét.

A digitális szolgáltatók (hazai jogszabályi környezetben: bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtó szereplők) körébe tartoznak az online piacterek, online keresőszolgáltatók és a felhőszolgáltatók, amelyek nem minősülnek a mikro- és kisvállalkozásoknak.

A bejelentésre-köteles szolgáltatást nyújtó szereplők kötelezettségei:

  • Elektronikus regisztráció a hatóságnál (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat). Határidő lejárt (2018. augusztus 8.).
  • Megfelelő intézkedések bevezetése a biztonsági események megelőzése, hatásának csökkentése és kezelése érdekében.
  • Gondoskodás a biztonsági elemek megfelelőségét igazoló dokumentumok rendelkezésre állásáról.
  • Biztonsági események bejelentése.

A NIS-irányelv másodlagos célja a kockázatkezelés kultúrájának előmozdítása. A megfelelő védelmi intézkedések bevezetéséhez elengedhetetlen a kockázatelemzés, amelyben meghatározásra kerülnek a digitális szolgáltatást nyújtó rendszereket fenyegető veszélyek és azok csökkentésére szolgáló intézkedési tervek.

A felsorolt kötelezettségek elmulasztása bírságot és hatósági ellenőrzést von maga után.

A SZERVEZET HASZONSZEMPONTJAI

  • Az EU irányelveknek és a vonatkozó magyar jogszabályoknak megfelelő egységes a szervezet működésébe integrált védelmi rendszer kialakítása.
  • Csökkennek az információbiztonsági kockázatok, nő a szolgáltatások biztonsága.
  • A szabályozott információbiztonsági folyamatok révén javul a szervezettség, hatékonyság.
  • Áttekinthető, világos felelősségek és hatáskörök, hatékony döntéshozatal incidensek esetén is.

AZ ÁLTALUNK MEGVALÓSÍTANDÓ FELADAT CÉLJAI

  • A törvény által definiált szervezetek elektronikus információs rendszereiben tárolt, kezelt információk védelmének strukturált felmérése és kialakítása.
  • Nemzetközileg elfogadott szabványok és előírások szerinti megoldások alkalmazása.
  • megelőzés és a tudatosságnövelés.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Az auditor maga a megtestesült ellenség! Vagy mégsem?

Az auditor maga a megtestesült ellenség! Vagy mégsem?

Az auditor maga a megtestesült ellenség! Vagy mégsem?

Miért is kiemelten fontos egy BCM audit?

 Amikor Ön bevezet egy Üzletmenet-folytonossági irányítási rendszert, (továbbiakban BCMS) rádöbben arra, hogy az egyik követelmény a belső auditok megtartása.

Mit jelent mindez? Ki lesz az auditor? Őket külön képezni kell erre?

Kérdések százai merülnek fel ezzel kapcsolatban és akkor még nem is gondolt az audit lezárása után felmerülő újabb kérdésekre. 

Amennyiben munkánkat helyesen végezzük, a különféle auditok remek lehetőségeket nyújtanak arra, hogy kiderüljön, mi is működik megfelelően és milyen folyamatok szorulnak további fejlesztésre. Ugyanakkor nem megfelelően dolgozva, az auditokból könnyen automatizált folyamatok lesznek, sőt, ami még ennél is rosszabb, hogy rövid idő alatt erősen megosztóvá is válhatnak.

A belső auditok bármely belső vezetési rendszer standardjának részei, úgyhogy ha elkötelezett híve egy hatékony BCMS bevezetésének, akkor célszerű már az elejétől körültekintően és lelkiismeretesen végezni ezt a munkát.

Amennyiben felelősségteljes az auditor személyének megállapításában és annak mielőbbi szakképzésében, vagy csak most döbbent rá, hogy az Ön feladatköre bővült a belső auditok lefolytatásával, akkor ez a cikk pont a legmegfelelőbb az Ön számára.

Újra és újra találkozhatunk azzal az esettel, amikor a belső auditok megtartásának feladata (különféle indokokkal) hozzácsapódik valamelyik alkalmazott munkaköri leírásához és pár nap „felkészítés” után a „belső auditor” szabad utat kap a cégen belül. Borzasztó kilátások egy kezdő auditornak és nagyon naiv megközelítés a cégvezetés részéről.

A BCMS-el összefüggő belső auditok ennél sokkal többről szólnak.

Mi az a BCMS audit és hogyan zajlik?

Egy audit – a vezetőség szemével nézve – egy szisztematikus, független és dokumentált folyamat, melynek célja a ténymegállapítás és az objektív értékelés az audit szabta kereteken belül.

  • Szisztematikusnak, vagyis többszörösen ismételhetőnek kell lennie.

Kizárólag így kaphatunk egy állandósult irányvonalat az auditáláshoz és bizonyosságot arra nézve, hogy bármelyik auditor is vezeti az auditot, az irányelvek változatlanok maradnak.

  • Függetlennek kell lennie.

Ahhoz, hogy elérje az audit a valódi célját, az auditor nem lehet részrehajló és nem köthetik közvetlen szálak az auditált területhez. A függetlenség kiterjed az elfogulatlanságra és a helyes ítélőképességre is.

  • Dokumentáltnak kell lennie.

A teljes folyamathoz szükség van a dokumentálás megkezdésére még a tervezési szakaszban (megállapítván az audit vizsgálati körét), folytatva az audit során feltárt tényekkel és nem fejeződik be a dokumentálás mindaddig, amíg a legvégső beszámoló el nem készül az auditor által egy előre meghatározott időpontra.

A feltárt tényeket objektíven kell értékelni azért, hogy megállapíthassuk, hogy az elvárások a szabványban előírtak szerint teljesültek-e.

A belső auditor felelősséget vállal az üzleti teljesítmény értékeléséért és taktikai szerepet kap a működés fejlesztésében. Ezek nem olyan dolgok, amelyeket alapos átgondolás nélkül bárkire jó szívvel rábíznánk.

A jól kivitelezett audit alapjai

Az audit menete előírja a követelmények egyértelmű meghatározását csakúgy, mint a megfelelő kérdések feltételét a megfelelő helyeken.

Az audit megtervezése, vizsgálati területének és okának /szándékának előzetes kommunikálása az auditor felé elengedhetetlen, ha azt kívánjuk, hogy megértse, mit és miért szeretnénk, hogy értékeljen. Ez nem jelenti azt, hogy lenne egy előre elkészített ellenőrző lista, amin olyan gyorsan végig kell szaladni, amilyen gyorsan csak lehet.

Az egymás közti kommunikáció elengedhetetlen. Ahhoz, hogy jól végezzük a BCM auditot az auditornak lehetőséget kell biztosítani, hogy feltehesse a tényfeltáró kérdéseit akár a senior munkatársaknak is.

Időt kell hagyni arra, hogy a kérdezett alaposan értelmezze a feltett kérdést és átgondolt választ adjon rá. Ha szükséges, többször és többféleképpen kell feltenni a tényfeltáró kérdéseket. Semmit sem szabad siettetni vagy lehetséges válaszokkal bombázni a kérdezettet.

Röviden összefoglalva az auditor feladata az, hogy figyeljen, hallgasson és megbizonyosodjon arról, hogy az auditált megértette azt, amiről kérdezte.

Ehhez egyértelmű kérdéseket kell feltennie és amint látja, hogy az auditáltnak gondjai támadtak a válaszadással, kötelessége még egyszer – de máshogy – feltenni azt a bizonyos kérdést. A félreértések gyakran okozhatnak kellemetlenségeket, ezért jobb elkerülni őket.

Mindez igaz a visszajelzések adására is, amikor feltárjuk az audit során talált tényeket. Nem csak specifikus példákkal kell támogatni ezeket a tényeket, hanem az auditáltnak el is kell fogadnia és megfelelő módon kommunikálnia az érintett vezetők felé.

A megfelelő korrekciós lépések megtételéhez való elkötelezettség mindenképpen szükséges és a feleknek meg kell állapodniuk ezek megtételéről még az audit lezárása előtt.

A véghezvitt javító lépések időszakos áttekintése az auditor felelőssége marad továbbra is, akár több héttel vagy hónappal az audit lezárása után is.

Ezek beillesztése a megszokott munkamenetbe természetesen jelentős kihívást jelent, de nem szabad megfeledkezni róluk a következő auditig, amelyre egy év múlva kerül majd sor.

A munkafolyamatok irányába fenntartott folyamatos figyelem és az audit fontosságának tudata a vezetőség elkötelezettségének záloga.

Az auditor kulcs-kompetenciái

A belső auditor alkalmasságának meghatározása nem kisebb fontossággal bír, mint a BCMS előírásainak betartása amelyet az ISO 22301-es szabvány határoz meg, ám mégis ez az a pont, ahol a legtöbb vállalat hibát vét.

Az elvárások mindig az adott vállalattól függenek, de természetesen vannak bizonyos, úgynevezett „kifinomultabb” képességek is, amelyek elengedhetetlenek – és gyakran a legfontosabbak – szemben az auditálás szakmai, vagy a BCM követelményeinek ismeretével.

Miközben az adott vállalat mérete és összetettsége jelentősen meghatározza magát az auditot, az auditorral szemben támasztott elvárások nincsenek teljes összhangban ezzel.

Eltekintve a szakmai tréningek támasztotta követelményektől, az általunk alkalmasnak tartott személynek, diplomatikusnak, tárgyilagosnak, döntésképesnek és magas szinten nyitottnak kell lennie.  Természetesen vannak az adott országra, nemzetre jellemző további fontos elvárások az auditor személyével kapcsolatban.

Azt kapjuk az auditortól, amit szeretnénk? 

A vállalatnak – és természetesen a leendő auditornak is – tisztában kell lennie azzal, hogy milyen eredményeket szeretnének elérni az audit segítségével.

Sajnos a legtöbbször a leendő auditorokat nem a legmegfelelőbb képzésekre küldik, így teljességgel tanácstalanul állnak, hogy hogyan is kellene a tanultakat beilleszteniük a gyakorlatba.

Nagyon sokszor hallani arról, hogy számos villongás volt az auditor és az auditált között, pontosan az elvárások teljesülése kapcsán. Vannak, akik BCMS auditot vezetnek, de nem üzletmenet-folytonossági szakértők és emiatt akár közömbösek is lehetnek a BCMS által fontosnak tartott, ám apróságnak tűnő dolgokkal szemben…és ez baj.

Egy nagyon fontos dolgot sosem szabad szem elől téveszteni: Biztosnak kell lennünk abban, hogy tudjuk, valójában mit is akarunk a belső audittól és hogy a vállalat számára a legmegfelelőbb emberek végzik-e azt. 

És ez még nem az auditációs jéghegy csúcsa….

(Forrás: www.continuityforum.org)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Amikor a fekete hattyú kifehéredik, azaz miért fontos a helyes hozzáállás válságkezeléskor?

Amikor a fekete hattyú kifehéredik, azaz miért fontos a helyes hozzáállás válságkezeléskor?

Amikor a fekete hattyú kifehéredik, azaz miért fontos a helyes hozzáállás válságkezeléskor?

A „Black Swan” (szó szerint fekete hattyú) egy kifejezés arra az esetre, amikor olyan váratlan esemény történik, amely nagy horderejű változásokat idéz elő. Mondhatnánk akár azt is, hogy beüt az a bizonyos ménkű.

A Black Swan elmélet (2007) Nassim Nicholas Taleb nevéhez kötődik, aki forradalmasította a vállalati hozzáállást a kockázatkezelés és üzleti-előrejelzések terén.

Az egyik legfontosabb üzenet, amit közvetíteni próbált, hogy a jelenlegi kockázatkezelési modellek nem eléggé hatékonyak és nagyon sok lehetőséget hagynak az előre megjósolhatatlan krízisek bekövetkezésének. Mindezek a nem megfelelő perspektívából adódnak.

Visszatekintve az elmúlt egy évre, megfigyelhető, hogy mennyire beigazolódik ez az elmélet a kritikus infrastruktúrákat érintő krízisek esetén.

Gondoljunk csak a 2018 év decemberében történt esetre, amikor egy drón belépett a londoni Gatwick repülőtér légterébe, melynek következtében az összes járatot a földön tartották több napon át. Ezt az incidenst az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériuma „példátlannak” és „megjósolhatatlannak” minősítette.

Egy ilyen eset után kár is lenne vitatkozni Taleb-bel, amikor az állítja, hogy ezek a megjósolhatatlan „fekete hattyú” típusú incidensek mind a szemlélettől függenek, főleg ha belegondolunk, hogy korábban is észleltek és regisztráltak már drón-aktivitást repterek környékén, mégsem törődtek vele. Egészen eddig.

Az elmúlt két évben többször is előfordult, hogy drónok ütköztek repülőgépekkel a londoni Heathrow-n és Quebec City-ben, jelentős késéseket okoztak a Gatwick-en (hasonlóan a decemberi esethez, csak kisebb mértékben) és a Dubai-i reptéren is történtek drónos terrorista megmozdulások.

Mindezeken felül a Szövetségi Légügyi Hatóság már évek óta folyamatosan figyelmeztet a megnövekedett veszélyes drón-aktivitásról és tanulmányt is adott ki a lehetséges ütközések forgatókönyvéről.

Ezek az előzetes figyelmeztetések teljesen más képet festenek – szemben azokkal, amiről a média és a kormányzati nyilatkozatok beszélnek -, mivel már nem annyira ritkák ezek a „fekete hattyúk”.

Csakúgy, mint az az eset, amikor 2017-ben egy zsarolóprogram alapjaiban döntötte romba a Brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat kritikus infrastruktúráját. A támadás következtében óriási mértékű leállás történt és sokakat meglepetésként ért még azután is, hogy az előző évben más országokban hasonló támadásokat intéztek kórházak ellen.

Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a kilátások feltérképezése és a felkészültség.
Lehetetlen, hogy minden kockázatot szemmel tartsunk és mindig lesznek váratlan fordulatok.
Kifejezetten fontos viszont, hogy mindvégig legyünk nyitottak és próbáljunk annyi ritka fekete hattyút hétköznapi fehérré változtatni, amennyit csak lehet.

(forrás: www.thebci.org)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!