A „Black Swan” (szó szerint fekete hattyú) egy kifejezés arra az esetre, amikor olyan váratlan esemény történik, amely nagy horderejű változásokat idéz elő. Mondhatnánk akár azt is, hogy beüt az a bizonyos ménkű.

A Black Swan elmélet (2007) Nassim Nicholas Taleb nevéhez kötődik, aki forradalmasította a vállalati hozzáállást a kockázatkezelés és üzleti-előrejelzések terén.

Az egyik legfontosabb üzenet, amit közvetíteni próbált, hogy a jelenlegi kockázatkezelési modellek nem eléggé hatékonyak és nagyon sok lehetőséget hagynak az előre megjósolhatatlan krízisek bekövetkezésének. Mindezek a nem megfelelő perspektívából adódnak.

Visszatekintve az elmúlt egy évre, megfigyelhető, hogy mennyire beigazolódik ez az elmélet a kritikus infrastruktúrákat érintő krízisek esetén.

Gondoljunk csak a 2018 év decemberében történt esetre, amikor egy drón belépett a londoni Gatwick repülőtér légterébe, melynek következtében az összes járatot a földön tartották több napon át. Ezt az incidenst az Egyesült Királyság Közlekedési Minisztériuma „példátlannak” és „megjósolhatatlannak” minősítette.

Egy ilyen eset után kár is lenne vitatkozni Taleb-bel, amikor az állítja, hogy ezek a megjósolhatatlan „fekete hattyú” típusú incidensek mind a szemlélettől függenek, főleg ha belegondolunk, hogy korábban is észleltek és regisztráltak már drón-aktivitást repterek környékén, mégsem törődtek vele. Egészen eddig.

Az elmúlt két évben többször is előfordult, hogy drónok ütköztek repülőgépekkel a londoni Heathrow-n és Quebec City-ben, jelentős késéseket okoztak a Gatwick-en (hasonlóan a decemberi esethez, csak kisebb mértékben) és a Dubai-i reptéren is történtek drónos terrorista megmozdulások.

Mindezeken felül a Szövetségi Légügyi Hatóság már évek óta folyamatosan figyelmeztet a megnövekedett veszélyes drón-aktivitásról és tanulmányt is adott ki a lehetséges ütközések forgatókönyvéről.